A Dél Bankja: Az IMF és a Vilá - Stephen Lendman,Nemzetközi Valutaalap,Bretton Woodsban,Development Committee,Bretton Woodsi,Hugo Chávez,Alvaro Uribe,Inter-American Development Bank,Rodrigo Cabezas,Latin Amerikának,Rafael Correa,Joseph Stiglitz Nobel-díjas,ADél Bankja,Hugo Chávez Venezuelája,Ecuadorban Rafael Correa,World Bank Dominance, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

A Dél Bankja: Az IMF és a Vilá

2007-11-07 16:48:21, szerda

	A Dél Bankja: Az IMF és a Világbank alternatívája vasárnap, 2007. november 4. Stephen Lendman Az IMF és a Vilgábank által elért eredmények világszerte azonosak: hatalmas közvagyon kerül magánkézbe, növekszik az államadósság, folyamatosan szélesedik a szakadék a szupergazdagok és a kétségbeesett szegények között. Ismerős itthonról? Novemberben hét dél-amerikai ország részvételével alapul meg a Dél Bankja, hogy felváltsa ezeket az intézményeket. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank 2004 júliusában ünnepelte megalapításuk 60. évfordulóját. Bretton Woodsban hozták létre őket, hogy Németország és Japán várható világháborús veressége után pénzügyi keretet biztosítsanak a háború utáni világnak. Egy 2004 októberi Development Committee nyilatkozat lélegzetelállító képmutatással jelentette ki, hogy ,,a Bretton Woodsi intézmények hatvan éves fennállását ünnepelve ... megerősítjük elkötelezettségünket,hogy támogatjuk a fejlődő országok erőfeszítéseit a fenntartható növekedésért, helyes makrogazdasági politikáért, a fenntartható adósságért, a szabad kereskedelemért, a munkahelyteremtésért, a szegénység csökkentéséért és jó kormányzásért." Valójában amit ezalatt a hatvanhárom pokoli év alatt ez a két intézmény elért, pont az ellenkezője ennek. Kezdettől fogva az volt a feladatuk, hogy integrálják a fejlődő országokat a globális Észak által dominált világgazdaságba, és az adósságtörlesztést használják arra, hogy a szegény országokból a vagyon a gazdag országok bankáraihoz áramoljon. A cselt adósrabszolgaságnak hívják, mivel új kölcsönökre van szükség a régiek fizetésére, az eladósodottság növekszik, míg a kölcsönzési feltételek egyirányú ,,szerkezetváltást" kötnek ki, amelyek magukba foglalják: - az állami vállalatok privatizációját - állami deregulációt - a szociális kiadások kemény visszafogását - a bérek befagyasztását vagy csökkentését - külföldi cégek korlátlan szabadpiaci hozzáférését - a cégeknek kedvező adócsökkentést - a szakszervezetek megregulázását - a másként gondolkodók elnyomását A séma mindenhol azonos: hatalmas közvagyon kerül magánkézbe, növekszik az államadósság, folyamatosan szélesedik a szakadék a szupergazdagok és a kétségbeesett szegények között, agresszív nacionalizmust használnak a biztonsági költések igazolására, tömegeket börtönzönek be, és elnyomást és kínzást használnak a társadalmi kontroll fenntartására. Az adósrabszolgaság egy alternatívája: a Dél Bankja A nemzetközi tőke intézményei ellen vívott kereszteshadjárata részeként Hugo Chávez 2006 decemberében jelentette be, hogy létre akarja hozni a Dél Bankját. A bank hivatalosan november 3-án jön létre el a caracasi (ahol a központja is lesz) elnöki csúcson, hét alapító tagállammal: Venezuelával, Argentínával, Brazíliával, Uruguayal, Paraguayal, Bolíviával és Ecuadorral. Október 12-én a kolumbiai elnök, Alvaro Uribe bejelentette, hogy belemegy abba, hogy az országa legyen a nyolcadik tag, de hozzátette: ,,Ez a döntés nem a Világbankés az Inter-American Development Bank elutasítása, hanem a szolidaritás és a testvériesség gesztusa a Dél-Amerikai közösség felé." Jelenleg csak négy dél amerikai ország nincs benne a bankban: Chile, Peru, Guyana és Suriname, de valószínűsíthető, hogy Chile követni fogja Kolumbia lépését, és esetleg a többiek is csatlakozni fognak. Az alapító országok pénzügyminiszterei október 8-án találkoztak Rio de Janeiroban, hogy végleges formába öntsék a bank alapító okiratát. Sok alapvető gyakorlati kérdés vár még megoldásra, de a nem hivatalos információ szerint minden ország nemzetközi tartalékai 10%-át fordítja a bankra, és mindegyik egyenlő mértékben felügyeli az új intézményt. A venezuelai pénzügyminiszter, Rodrigo Cabezas elmondta, hogy a bank azzal fogja segíteni a régió fejlődését, hogy több hitelt ad a dél amerikaiaknak. Növelni akarja a likviditást és új életre akarja kelteni a társadalmi-gazdasági fejlődést és az infrastrukturális beruházásokat a résztvevő országokban, amiket távol akar tartani az IMF és a Világbank restriktív kontrolljától, ami visszaszorulóban van a régióban. 2005-ben az IMF 81 milliárd dolláros porfóliójából 80% ment Latin Amerikának. Ma ez csak 1%. A Világbankot szintén visszautasították. Venezuela idő előtt visszafizette a tartozását az IMF-nek és a Világbanknak. Hugo Chávez szimbolikusan április 30-án jelentette be: ,,Többé nem kell Washingtonba járulnunk, sem az IMF-hez, sem a Világbankhoz, sem senkihez." Az ecuadori elnök, Rafael Correa követte a példát: kifizette országa IMF tartozását, felfüggesztette a Világbanki hiteleket, megvádolta a Világbankot azzal, hogy pénzt próbált kizsarolni tőle, amikor pénzügyminiszter volt 2005-ben, és 2007 áprilisában ritka diplomáciai pofonként kiutasította a Világbank képviselőit az országából. A Dél Bankja ezeket az elnyomó intézményeket fogja felváltani 7 milliárd dolláros kezdőtőkéjével, amikor 2008-ban működni kezd. A bank igazgatóságában a résztvevő országok egyenlő jogokkal rendelkező pénzügyminiszterei fognak ülni. Rodrigo Cabezas hansúlyozta a bank latin gyökereit: ,,az elgondolás az, hogy egy olyan fejlesztési ügynökségre hagyatkozzunk, amit mi vezetünk és ami értünk van". A bankállami, magán és regionális intergrációs projecteket fog finanszírozni. ,,A hiteleket nem fogjuk gazdaságpolitikához kötni. Nem lesz olyan hitel, ami csapást jelent a népeink számára. Ez nem uralmi eszköz lesz." Hugo Chávez célja az, hogy felszabadítsa a régió országait az IMF, a Világbank és az Inter-American Development Bank uralma alól, melyek milliókat tettek szegénnyé a kölcsönzési politikájukkal. A váratlanul nagy olajprofit segítségével Chávez kormánya példa nélküli elkötelezettséggel nyújt pénzügyi segítséget és a piaci áron alul adott olajat a régió országainak. Ez évben az eddigi segítség kilenc milliárd dollár körül van, és a Washington által kontrolláltal ellentétben, ez alacsony áron, együttműködési szellemmel és kevés vagy semennyi hátránnyal sem jár. Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász méltatta Chávez erőfeszítéseit, és a támogatásáról biztosította a Dél Bankját október tizedikei caracasi látogatásán. ,,ADél Bankja egyik előnye, hogy a déliek perspektíváját fogja tükrözni, szemben az IMF és a Világbank feltételeivel, melyek meggátolják a regionlis hatékonyságot" mondta Stiglitz. Stiglitz találkozott Chávezzel a látogatása során, és dícsérte az újraeolosztó politikáját, és kritizálta a washingtoni konszenzus neoliberális gyakorlatát, ami kizsákmányolja a régió népeit, és ,,aláássa az Andokbeliek együttműködését. Ez az amerikai oszd meg és uralkodj stratégia része, annak a stratégiának, ami a lehető legtöbb előnyt próbálja megszerezni az amerikai cégek számára" a régió és népeinekköltségén. Bizonytalan jövőbeli kilátások A társadalmi felelőseget vállaló regionális bankok kihívást fognak jelenteni a finanszírozó tőke uralkodó intézményeire. De itt van a probléma. Ezek az új intézmények nem csodaszerek, és lehet hogy hagyni fogják, hogy a tőke a saját érdekei szerint használja fel őket. Ráadásul a finanszírozási autonómia önmagában nem fogja megszabadítani a régiót Washington szorításából, más, nagyobb változás nélkül. Az alapvető iparágak sürgős államosítására van szükség, és véget kell vetni a WTO stílusú, egyirányú kereskedelmi megállapodásoknak, lehetővé kell tenni az ország erőforrásainak szociális elosztását, fejleszteni kell a helyi gazdaságot, föld és lakhatási reformot kell végrehajtani, és mély elkötelezettségre van szükség a társadalmi egyenlőség és amellett a döntés mellett, hogy véget vetnek a 25 évnyi neoliberális rémálomnak. 1960 és 1980 között a régióban az egy főre eső jövedelem növekedése 82% volt. 1980 és 2000 között csak 9%, és 2000 és 2005 között mindössze 4%. Ez növekvő szegénységet, és a világon szupergazdagok és a szegények közti legszélsőségebb egyenlőtlenséget jelentette. Változásra van szükség, és a régióban Hugo Chávez Venezuelája tette ezért a legtöbbet. Rodrigo Cabezas pénzügyminiszter nemrég mutatta be kormánya a 2008 költségvetési tervezetét a parlamentnek, aminek 46%-át a szociális költségek teszik ki. Speciális figyelmet fordít az egészségügyre és az oktatásra, szintén az áron alul adott illetve ingyenes élelmiszernek, földreformnak, lakhatásnak, mikrohiteleknek, állásteremtésnek, szövetkezeteknek és más projecteknek, ahogy Chávez továbbra is arra használja az országa erőforrásait, hogy kielégítse a népe szükségleteit. Mióta hivatalban van, a szociális kiadások megháromszorozódtak, és 2006-ban a GDP 20.9%-át tették ki. Cháveznek most van egy szövetségese Ecuadorban Rafael Correa személyében, akinek ígéretesek az első lépései. Remélhetőleg a következő hat hónapban elkészülnek az új ecuadori alkotmánnyal és a következő évben népszavazással döntenek róla. A Dél Bankja más alapító országainak, mint Brazíliának, Argentínának és Bolívának magát balközépnek nevező kormánya van, amik valójában elfogadják a kilencvenes évek neoliberalizmusát, és a finanszírozási autonómia ezt nem fogja megváltoztatni. A Dél Bankja csak akkor fog működni, ha eleget tesz annak, hogy a helyi igényeknek biztosít elsőbbséget a multikéval szemben. Ez nagy feladat, és az elérése nem lesz könnyű úgy, hogy a bank domináns tagja a Lula vezette Brazília, amit Washingtonhoz a markában tart. Mindazonáltal a változás apró jelei felbukkantak, és a Dél Bankja remélhetőleg az egyik lesz ezek közt. A baloldali vezetők egy új generációja végül megtöri majd Washington gyengülő, de még mindig erős fogását a régión. Ebben reménykedük, és minden megtett lépés, ami több hatalmat ad a nép kezébe mutatja, hogy lehet más a világ. Kapcsolódó linkek: * The Bank of the South: An Alternative to IMF and World Bank Dominance

0 komment , kategória: Általános

Címkék: állásteremtésnek, egyenlőtlenséget, szövetkezeteknek, szerkezetváltást, pénzügyminiszter, adósrabszolgaság, valószínűsíthető, lélegzetelállító, visszaszorulóban, privatizációját, szakszervezetek, együttműködését, kereskedelemért, világgazdaságba, legszélsőségebb, felfüggesztette, igazgatóságában, mikrohiteleknek, államosítására, finanszírozási, befagyasztását, politikájukkal, szupergazdagok, együttműködési, kezdőtőkéjével, megregulázását, erőforrásainak, erőfeszítéseit, adócsökkentést, megszabadítani, nacionalizmust, kizsákmányolja, eladósodottság, népszavazással, csökkentéséért, makrogazdasági, kétségbeesett szegények, háború utáni, 2004 októberi, fejlődő országok, fenntartható adósságért, szegénység csökkentéséért, hatvanhárom pokoli, ellenkezője ennek, globális Észak, szegény országokból, eladósodottság növekszik, kölcsönzési feltételek, állami vállalatok, szociális kiadások, bérek befagyasztását, cégeknek kedvező, Stephen Lendman, Nemzetközi Valutaalap, Bretton Woodsban, Development Committee, Bretton Woodsi, Hugo Chávez, Alvaro Uribe, Inter-American Development Bank, Rodrigo Cabezas, Latin Amerikának, Rafael Correa, Joseph Stiglitz Nobel-díjas, ADél Bankja, Hugo Chávez Venezuelája, Ecuadorban Rafael Correa, World Bank Dominance,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]